sziasztok, kedves olvasóim! Elnézést kérek a címért, de jobb nem jutott eszembe. Na, most az van, hogy pár ember már olvasta a blogot, kb 10, és kaptam 2 db pozitív visszajelzést, hogy jó lesz ez. A többi 8 pedig nem negatív visszajelzés, hanem nincs visszajelzés, ezt úgy veszem, hogy nem törődök vele. Azt javasolták, írjak hosszú cikkeket, nem baj, ha ritkán, csak hosszú legyen. Ez most az lesz. Mindenfajta konkrétum nélkül leírom a novemberi hónapomat, ugyanis csomó dolog történt, de ezekből külön-külön nem születne hosszú. Téma. Tehát a mai mottó: Beszédeim hosszúak és erőtől duzzadóak, mint a szamár vesszeje. Ezt egy pap bácsi nyilatkozta. Vagy püspök.
Elsősorban kiderült, hogy egy számomra fontos ember elég rendesen átbaszta a fejem, hazudozott egy sort, ami egyébként nagyon rosszul érintene, de most inkább tisztábban látom a dolgokat, mintegy megvilágosodtam, és azt hiszem ezzel életem egy fontos szakaszát le is zárhatom. Pont. (azért ahhoz képest, hogy nem vagyok képzett író, ilyen bitabghosszú 4soros mindatokat símán kinyomok. meg mást is, hehehe.)
A másik, ami igazán fontos, hogy találkoztam egy elég csinos lánnyal a vonaton (Szolnok-Bp.-Nyugati) november 7-én. Ekkor gondoltam magamban, csinos ez a leányzó. Ha rámozdulok, ki tudja mi lett volna belőle?! De persze nem. Viszont találkoztam vele megint, a következő héten, ugyanakkor, ugyanazon a vonaton, és még mindig csinosnak találtam. Zuglóban szállt le. Ekkor elhatároztam, muszáj lesz tönkretennem az életemet azzal, hogy leszólítom a következő közös utunk során. 14-e volt. 21-én, amikor is a soron következő látens randink lett volna, természetesen már nem azzal a vonattal jött, ami még nem volna probléma, de nem tudom, hogy melyik másikkal!!!!!!!! Basszameg, ez az én formám. Ezzel elérte, hogy mostmár vadászkutyaként fogok rá lesni (vadászkutya pózban), és könyörtelenül olyat teszek, hogy belém szeressen. Nem fog megmenekülni. Ja, ha valaki ráismerne, szóljon már neki, hogy ide írjon: blogszar@gmail.com.
Itt egy kicsit másról lesz szó. Vagyis írás. Rájöttem ugyanis, hogy elég okos vagyok, és a főiskolán/egyetemen töltött eddigi hat évnek volt/van némi értelme. Történt, hogy Pali barátom felhívott, segítsek neki az irányítástechnika házifeladatában. Oké, msn, e-mail, telefon gyorsan,elkezdtük. Csináltuk egy darabig, megegyeztünk, hogy az egyszerűsítés jó. aztán, hogy a matlab mit nem ért a feladaton, és hogy mi a répát kell csinálni a másodfokú átviteli függvénnyel, az rejtély maradt. De megdumáltuk, hogy összeülünk, ztán megoldjuk, és így is történt. A részletekbe nem mennék bele, de nagyon büszke voltam magamra, és örültem, hogy segítségére lehettem Palinak. Szeretek oéyan embereknek segíteni, 1. akik ezt megérdemlik, 2. akinek tudok is segíteni, nem pedig csak a szenvedés megy, hogy te ezt tanultad, meg tudnod kell, hát nem mindig tudom.
Ha már itt járunk, úgy volt, hogy Birka barátomnak is elmesélem a MatematikaIII című tantárgy érdekességeit, szépségeit. Csúnyának tűnik, de egy cseppet sem vészes, és matekból elég jónak tartom magam. Köszönet érte D-nének (róla írhatnék egy külön blogot, majd néha beszúrok egy-két történetet, most csak egy rövid versrészlettel emlékeznék: "Köldökében az az édi, két oldalról melle védi")! Visszatérva Birkára: kedd 9 órára beszéltük meg a korrepetációt. Kb. háromnegyed hatkor küldött egy dühös hangvételű sms-t, hogy nem jön, mehetek haza nyugodtan (ugyanis vektori szünetet kaptunk, erről is lesz szó). Azért másnap felhívtam, hogy: Mivan? Röviden: Összetörte a cimbije monitorját, mert a progi, amit már megcsinált, és tesztelt, később már nem működött, berúgott (helyes), és ott akarja hagyni a sulit, mert a gyerekére nincs jó hatással az apja idegállapota. Én ezt megértem, de csak nem kéne, már nagyon közel a vége, ha gáz van, szól, aztán iszunk valami nyugtatót. Egyébként mindjárt jön a második kölke, jó egészséget kívánok a mamának-babának egyaránt!
A vektori szünetem roppant jól telt el: rengeteget doboltam, tornáztam és úsztam.
Érdekesség: a múltkor egy barátomm al csevegtem az internet áldásos funkcióinak köszönhetően. Ő be volt tépve, én nem. A következő videót küldtem neki:
https://www.youtube.com/watch?v=jDngvBMT2Zc
Elég érdekes, és beszélgettünk róla egy kicsit, a végén megegyeztünk, hogy a japán, tini, pánk kislányokat mind leöldösték a szamurájok, és ebből egy vérbő film is készült. Még nem találtam rá, de ha valaki tudja a címét, küldje el legyen szíves a szaros e-mail címre! Köszönöm.
Ugyanő cimborám mondta, hogy óvatosan írjak neveket a cigis témákhoz, mert ki tudhatja?! Én nem aggódok ennyire, de azért az ő megnyugtatásukra mostmár álneveket kezdek használni. Pali már Pali marad, sajnos, nem keresztelem át.
Szóval ez a jóbarátom (Tomi) röppent most haza holland fogságából. Pali, Feri meg én ki akartunk menni elé a reptérre. Ocsmány idő volt, hideg, szeles, havasesős. Kezdtem betegeskedni. Palihoz azért felvittem kb. 40 kiló tüzifát. (Ez 28-án történt, természetesen a potenciális barátnő-jelöltem most sem volt hajlandó előttem mutatkozni.) Jól meg is néztem, a gép 21:30-kor érkezik. Na Palinál megnézzük azért mégegyszer, látjuk 21:00!!!!!!! Ez mi a szent szar??!!?!?!?!?! Oké, hogy késik a szar idő miatt, de hogy korábban jön?!?!?!???!!!?!?!?! Elindultunk taxival (ezért mindig lelkiismeret-bajaim vannak, mert én sose fizetek), aztán a kedélyes taxisnak köszönhetően le is késtük a ferihegyi buszt. Fasza. Hidegben ácsorgás, busz, Ferihegy. Megjött, öröm... Hazafelé menet elég rendes zimankó volt, szarrá fagytunk, a surranó nélkülieknek a cipője is beázott (nekem van surranóm, szép, régi fajta, ejtőernyős, "parás"). Palinál aztán eleinte teáztam, kezdődő nyavalyámra való tekintettel, aztán sör és cigi is jött, természetesen. Mi vettünk Tominak finom Borsodi sört, Ő meg hozott nekünk finom holland sört, meg kekszet. Jó volt. Alvás fél3 körűl, másnap 2 zh. A matekra megajánlott 3-t kaptam, természetesen elfogadom.
Hazajöttem betegeskedni, nem vészes, de mégse pesten vagyok. ÉS! Horgászműsorokat nézek a tv-ben egész nap. Ehhez hozzátartozik, hogy egész életemben egyszer horgásztam, kb. 8 évesen, és mivel akkor még nem ittam sört, így nem értettem, hogy mi jó a horgászásban. Csuda érdekesek, mert nem sok mindent értek belőle, ilyen szakszavak, hogy bojli?, előke?, feederbot?, matchbot?, pellet?. Hogy lehet egy csalinak az a neve, hogy pelletes fekete vagy ponty piros. Van olyan is, aminek az ízesítése, kapaszkodjunk: magyar betyár!! Azért fejlődök. Az biztos, hogy a magyarországi feederbotos pontyhorgászat alfája és omegája, az bizony nem más, mint Döme Gábor. Remélem a sok majom horgász beüti a gugliba ezeket(Döme Gábor, feederbot, bojli, pellet), aztán jönnek olvasni a blogot, abban a hiszemben, hogy ez a lekirályabb horgászblog. De elhatároztam, hogy ki fogom próbálni felnőtt fejjel is ezt a peca dolgot. A következőképpen tervezem: Haverokkal lemegyünk a halakhoz, bedobjuk a csalikat, aztán egész nap sörözünk, a nap végén hazamegyünk, majd be a kocsmába, hogy megbeszéljük a tapasztalatokat, melyik csali volt a legkapósabb, stb... Na, erről ennyit.
Lenne még miről írni, de elég rendesen elfáradtam, úgyhogy majd legközelebb. De hogy emlékezzek rá, miről kell még szólnom, és Titeket is csigázzalak egy kissé, ideírom az emlékeztetőt: Biliárd a totálkárban, zene, nyereményjáték a blogon, miért szar a blog.hu.
Babi néni tsőőő
