Bizony, ez a 10. bejegyzés, éljen-éljen. Ami még meglepőbb, hogy folyamatosan olvassák, pl: tegnap is megnézték hárman! Érthetlen.
A múlt hét elég faszán alakult, a hétfői Híradástechnika vizsgám kettes osztályzatot ért, aminek felettébb örülök, még akkor is, ha csak kegyelemkettes, hogy ne keljen még egyszer javítani a tisztelt Tanár Úrnak. A keddi Fogyasztók I. vizsgám négyes. Mindig jó így vizsgázni, hogy a diákok bemennek a terembe, a tanár pedig ki! Kedden volt még ugyebár Stereochrist koncert, ahová már öt sörrel a bendőmben érkeztem. Ott megittam még hármat (ennyit biztos, de lehet, hogy négy vagy öt lett a vége), nem is ezzel volt a baj, hanem Gazsika kevert nekünk (én és a Don Gatto dobos, Peti, azt hiszem) vodka-energiaital kombót, olyan fele-fele arányban. Na, az bebaszott. Már a koncert közben kidobtam a felesleget, aztán szórakoztam tovább. Nagyon jó volt maga a koncert egyébként, az húsz ember, aki ott volt, biztos jól érezte magát. A végén mondtam Gazsinak, hogy hiányoltam egy számot, kérdi, melyiket? A Chemically Ruled-ot. Erre ő mosolyogva: Az jó szám. Ezek után elbúcsúztam, merthogy vártak a haverok az oktogonnál, valami presszóban. Kifele menet még mondtam HegyiKolosnak, hogy hiányoltam a Chemically Ruled-ot, amire mosolyogva felelte, hogy az egy jó szám. Örülök, hogy ekkora egyetértés van a zenekarban. Azt is kiderítettem, azért nem játszották, mert FelföldiPeti még nem tudja, tehát remélhetőleg gyorsan megtanítják neki, mert látják, hogy mekkora igény van rá, aztán természetesen játszani is fogják a koncerteken. Az oktogoni presszóban még kértem egy sört, amibe egy kortyot sem ittam ott a helyszínen, és mivel a cimborák mélyenszántó beszélgetésbe kezdtek egy jólszituált csövessel, én lehejtottam a fejem, és a nyálamat csorgattam. Szóltak, hogy indulunk, én illemtudóan kifizettem az üveget, aztán magamhoz öleltem, és már mentünk is. Balázsék mondták, hogy elég szarul festek, aludjak náluk. Éreztem potenciált magamban, hogy haza tudok menni, de nem ellenkeztem. Azt hiszem nem viselkedtem valami szépen hazafelé, de pontos dolgokra nem emlékszem. Mivel szociálisan érzékenyre ittam magam, küldtem sms-t is, Írországba, remélem nem drágább, mintha csak Magyarországra ment volna. Nem szeretek részegen sms-t küldeni, másnapra mindig megbánom.
Tehát Balázséknál aludtam, meg is ijedtem az éjszaka folyamán többször, hogy hol a picsába vagyok. Délelőtt kelés, megnéztük valamelyik Austin Powers-t, aztán indultam az Ikeába kajálni (három hot-dog plusz végtelen üdítő 400, nagyon jó.) Szerda este nem múlhat el foci nélkül, most is így volt, megint a vesztes csapatba kerültem, ha kapufára játszunk, sima győzelem, és még a kapufakirályi címet is magaménak tudhattam volna. Foci után még felugrottam Palihoz, dumálgattunk, majd haza és alvás.
Csütörtökön tanulnom kellet volna a pénteki FizikaII. vizsgára, hát ez nem sikerült. Viszont este egy újabb fantasztikus koncertre mentem, ilyenek, hogy: Son of a Bitch (még mindig fura, de bejött), Igor (nagyon állat), Barbears (leírhatatlanul jó), Shapatterror (szintén). Ahhoz képest, hogy néző voltam, fizettem belépőt, elég sok hangfalat pakolásztam puszta jófejségből. Nem volt sok pénzem, előre kiszámoltam, hogy mennyit költhetek, aztán rájöttem, hogy természetesen rosszul számoltam, de akkor már mindegy volt. Így kb négy sör fogyott vagy öt, de a Barbears énekes (Balázs), aki nagyon jó fej, belémnyomott az apósa pálinkájából vagy két decit. Nagyon finom volt, csak alattomos. Barbears-ék küldtek nekem egy számot, ami nagyon jól esett, mert sohase történt még ilyen. Mivel az egri alakulat is képviseltette magát, tudtam, hogy előbb-utóbb belefutok valami tekert cigibe. Nem tévedtem. TÉNYLEG CSAK EGY slukk volt (tekintettel a holnapi vizsgámra), de lerobantotta a fejem. Jött Pó bácsi, hogy akkor most vesz nekem egy sört,mert pakoltam rendesen, de mivel a lábaim kezdték felmondani a szolgálatot, inkább elbúcsúztam mindenkitől, és hazafelé vettem az irányt valamilyen éjszakai busz tatján. A másnapi vizsga természetesen nem sikerült, de legalább nem az esti mulatság miatt, hanem hanyagsagomból adódó tanuláskimaradás miatt.
Aznap (pénteken) kaptam a szomorú hírt, hogy nagymamám kórházba került, valamilyen törött csonttal, és meg is fogják műteni. Ez nyolcvan éves korban már elég komoly. Erről nem is írnék többet, azt hiszem nem idevaló dolog. Már jobban van egyébként, a műtét sikeres volt, lassan lábraáll, és meggyógyul. Nagyon erős asszony.
Szombaton aztán eljött az idő, és a Heavyweight teljes legénysége színpadra lépett. Ez nem teljesen igaz, mert én alapból ülök, hárman pedig már nem nagyon bírtak lépni/állni. A koncert hatalmas volt, megegyeztünk abban, hogy az eddigi legjobb volt. Tényleg. Volt ilyen sztédzsdájving is, amit utálok, ha én zenélek a színpadon, de hát ez van, az emberek jól érezték magukat. Csak sajnálhatja, aki nem volt ott. Koncert után jött a móka, Dé hozta a formáját, vállalhatatlanul röhögött, és különféle sztorikat mesélt. Imádom, az ő sztorijainak címe is van, így esett, hogy meghallgattuk egy durva kecskeméti ivászat őszintén elmesélt történetét, melynek címe: Buzi gecik. Sejthető, hogy vicces volt, nem mesélem el, akit érdekel lejön HW koncertre megvárja, míg Dé leissza magát, és megkérdezi tőle, hogy is volt ez a buzi gecikkel?! Lassan kezdett alábbhagyni a lendület, amikor valahonnan beesett egy faszi, sakálrészegen, és hozott magával két szintén tökrészeg kurvát. Nem a szó szerinti értelemben, de páran azért elkezdtünk izgulni, hogy ki lesz az a szerencsés, aki egy jó szopásban fog részesülni. Senki. Viszont, ahogy ült a lány, bocsánat, ribanc, jó vízvezetékszerelős seggvágánya látszott. Ebbe Peti bele is csulázott annak rendje és módja szerint. Ezt nevetve elmeséltem Dé-nek, aki mondta, hogy nem nagy szám, ezt ő is tudja, és izomból oldalbaköpte a kis cafkát. Nagyot nevettünk, a ringyó kereste a tettest, de nem találta, utána már próbáltuk elkerülni a társaságát, nehogy legyen valami gubanc. Azt nem értem, hogy a seggébe folyó köpetet hogy nem vette észre, a pólóján csorgót viszont egyből, de hát vannak ilyenek. Lehet, hogy Peti kamuzott, vagy a lotyó szereti a szaftot a seggén, a lényeg, hogy alaposan le lett köpve, és ezen is tudtunk nevetni!
Most, hogy a főbb történéseket ilyen szépen elmeséltem, megyek tanulni a holnapi Villamosenergia-ellátás IV. (de szép neve van) aláíráspótra, muszáj lenne sikerülnie. Aztán megveszem a karácsonyi ajándékomat, hazamegyek, és boldog ünnepek lesznek. Remélem.
Nektek is boldogat!
